Ahhh! Végre szereztem egy gépet. Ideje volt. Jó, mondjuk nem saját, de egyenlőre megteszi. A nagyapám kölcsönadta a laptopját, kihitte volna. Tud ő rendes is lenni. Aztán mikor hogy….
Merthogy lenne gépem, de sajnos nem az én szobámban van, hanem öcsémében, és ez kiakasztó. Rátérek, hogy miért is. Mivel friss blogger vagyok, nemtudom mi hogyan is van, de mindig is akartam blogot írni, és most jött el az ideje.
Tehát… visszatérve…öcsémre. Hol is kezdjem… Most kezd kamaszodni, 14éves. És elviselhetetlen. Egy internetes játékkal játszik egyfolytában az idióta haverjaival skypon keresztül. Az egyfolytában azt jelenti, hogy reggel képes fél6kor felkelni, csak azért, hogy suli előtt tudjon játszani azzal a sz××ral. Elmegy a suliba, délben már itthon van és ül is a gép elé, ami annyit tesz, hogy este 10-ig oda se…Aztán lezuhanyzik, lefekszik aludni, és másnap minden kezdődik elölről… Tehát ezen kívül mást nem csinál… Amikor pedig megkérdezem, hogy odaülhetek-e 10percre, amíg megnézem a leveleim, szó szerint nekem ront, olyan dumákkal, hogy mit képzelek én magamról, hogy oda akarok ülni, és, hogy amúgy is dögöljek meg!! Köszönöm szépen…
Legszívesebben ki sem mozdulnék a szobámból, de gép nélkül gázos volt… untam magam… De hálistennek ez a gond már megoldódott ideig óráig… De ost komolyan?! nekem nincs jogom ugyanannyi ideig odaülni a géphez??? jo mondjuk nem ugyanannyi ideig, mert az kicsit sok lenne… de szerintem nekem is jogom van a használatához… anyu néha rászól, de apámat mintha nem is érdekelné… sőt. harcol vele, hogy ő is odamehessen. de én már meguntam, feladom. nemérdekel. bezárom a szobám ajtaját, és se ki, se be. jobbat már nem tudok… mert valahogy mindig én vagyok itthon a szar…
Együtt élek a párommal, aki már el is jegyzett:) de sajnos még a szüleimnél élünk… ami ugye a kapcsolatunkra is ráteszi a bélyeget, mert én idegeskedem az itthoniak és öcsém miatt… ő meg persze nem szereti ha idegeskedek,és ez néha ugy jön le nekem, mintha mellettük állna.. a nyáron remélhetőleg sikerül elköltöznünk.. jo lenne, mert ez igy már kicsit sok…
egyenlőre ennyi jutott eszembe, ami a héten történt velem, és most élvezem a nagyapámtol kölcsönzött laptopot:D addig is a szobámban vagyok, és nem zavarhat senki. aztán majd kiderül,hogy lesznek-e igy is további zűrök.
Addig is. xoxo
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: